Skip directly to content

Új hozzászólás

Új nemzeti kánont készítenek elő

on sze, 03/05/2014 - 10:31
 
Gyáni Gábor akadémikust, az ELTE professzorát az Orbán-kabinet történelemszemléletének jellemzőiről faggattuk, de beszélt a nemzeti bűntudatról is, amellyel kapcsolatban megemlítette: a német demokrácia alapja épp a bűntudat, ami nem egyént és közösséget romboló erőként hat, hanem erkölcsi forrásként szolgál, a bűntől való megtisztulás mozgatórugója – „…A mostani „történelempolitika” szemléletmódja hű tükre a 2010 óta érvényes kormánypolitikának, ami retorikájában antiglobalista és Nyugat-ellenes, míg a tényleges gyakorlatában nem mindig az. Életszerűtlen lenne ugyanis az a politika, amely komolyan el kívánna szakadni a Nyugattól politikai, gazdasági és kulturális tekintetben. A kormány leginkább szavakban vívja szabadságharcát, bár bizonyos területeken tényleg szakít a standard nyugati gyakorlattal. Ehhez szabja a neki tetsző nemzeti történelemképet is, amely a szabadságharcos és öntudatos nemzetről szól. Jól ismert, több évszázada forgalomban lévő, hol erősebben, hol gyengébben ható történelemkép ez. Olykor a kommunista diktatúra idején is nagy volt a keletje, különösen a Rákosi-korszakban élénk a kurucos, szabadságharcos hagyomány ápolása, amit igyekeztek összeboronálni a marxista-leninista ideológiával. A Kádár-érában a labancos, a birodalombarát történelemszemléletet részesítették előnyben. Napjainkra visszatért a kurucos történetkép, talán épp azért, mert jobban passzol a kormánypárt politikai öntudatához és önreprezentációjához. Ez a beállítás azt sugallja, hogy a magyarnak mindig harcolni kell a nemzet valós érdekeiért, ezúttal épp a Nyugat ellen. Ez a meggyőződés vagy csupán politikai retorika süt át a kormány történelempolitikáján is. Két fontos referencia alkotja a gerincét: Trianon és a II. világháború. A Fidesz-kormánytól függetlenül is komoly társadalmi igény van ma Magyarországon Trianon kultuszára, amit a mostani kormány tovább szít. Mi Trianon értelme e felfogás szerint? Nyugat felől ért bennünket akkoriban a csapás, mi magunk ártatlanok vagyunk a dologban:  Nyugat elárulta a történeti Magyarországot, amikor megfosztotta népessége és területe zömétől. Trianon egyik legfontosabb következménye (és tanulsága) ezek szerint, hogy az ország magára maradt Európában. A II. világháborút és annak végkifejletét pedig úgy értelmezi a tervbe vett emlékmű is, hogy a háború végén országunkban bekövetkezett szörnyűségek az állami önrendelkezés elveszejtéséből következtek. Nekünk, magyaroknak így érdemben nincs túl sok közünk ahhoz, amit az országot akkor megszálló nagyhatalom véghez vitt. Mindkét esetben nyilvánvaló a nemzeti felelősség-elhárítás feltett szándéka…
Forrás: Népszabadság
Undefined