Skip directly to content

Új hozzászólás

Az első sikeres network? - Keresztény univerzalizmus – nemzeti partikularitás

on h, 06/08/2015 - 23:54
 
 
A bevezetőt és az interjúkat készítette: TÖRZSÖK ERIKA, szociológus, a Civitas Europica Centralis Alapítvány elnöke
 
2002–2003-ban az Európai Unió alkotmányát létrehozó szerződés szövegezésekor széles körű vita folyt: megjelenjék-e a létrehozandó alkotmányban a keresztény örökség mint az európai értékek forrása? A vita résztvevőinek egyik fő irányzata hivatkozni kívánt Istenre, illetve konkrétan meg akarta nevezni a kereszténységet mint európai örökséget. Indokolásuk szerint az Unió által vallott alapelvek és értékek éppen a kereszténységből fakadnak. A másik irányzat teljesen ki akarta hagyni a vallásra utalást. 2004-ben fogadták el Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, amelynek preambuluma „Európa kulturális, vallási és humanista örökségé”-ből merít ösztönzést, elismerve, hogy ebből származnak „az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei.” A szerződést a Szentszék 2004. június 19-én nyilatkozatban üdvözölte mint olyan jelentős eredményt, amelyet maga a Szentatya is szorgalmazott, ugyanakkor II. János Pál sajnálattal vette tudomásul, hogy egyes kormányok ellenállása miatt nem kerülhetett bele Európa keresztény gyökereinek elismerése. Ezt a Szentszék a történelmi valóság és az európai népek keresztény identitása félreismerésének tartotta. Európa 21. századi történetének első éveiben ez a vita sajátosan utal a keresztény univerzalizmus eszmeisége kapcsán felmerülő kérdésekre, a lehetséges megközelítésekre, a 20. század két világháborúja és a holokauszt okán különös tekintettel a nemzeti partikularitás kérdéskörére. Kirekesztő-e a kereszténység fogalma, vagy csakis „kötelezően befogadó” (például azokkal, akik nem akarnak keresztények lenni)? Mennyire meghatározó az európai nemzeteken belül a vallási előítélet? Hogyan lesz a keresztény univerzalizmusból nemzeti partikularitás, a kereszténység védelméből rasszizmus? Befogadó-e a nemzeti partikularitás, vagy kirekesztő? A következő szövegek ebben az összefüggésben egy evangélikus (Donáth László lelkész), egy katolikus (Gárdonyi Máté plébános) és egy laikus keresztény (Ludassy Mária filozófus) gondolatait mutatják be. Mindhármójukat arra kértem, definiálják a keresztény univerzalizmust, illetve a nemzeti partikularitást – e fogalmak kialakulását, funkcióját az elmúlt kétezer év folyamán, illetve az utóbbinak tér- és időbeli megjelenési formáit Európa különböző országaiban.
 
Megjelent az Egyház Fórum XXIX /IV.új/ évfolyam 2014/4 számában
 
Undefined