Skip directly to content

Határon átnyúló együttműködés

A CEC közre kíván működni a határmenti régiók együttműködésében, revitalizálásában (European Grouping of Territorial Cooperation), a roma felzárkóztatási programokban.
 
Nemzetközi kutatási projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap társ-finanszírozásában
 
Az „Új közszolgáltatások iránti kereslet előrejelzése a tervezett új magyar-szlovák határátkelők esetében” című Projekt célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódó új határon átnyúló közszolgáltatások iránti polgári szükségletek és hozzáférés potenciális hatásainak előrejelzése, a kiválasztott magyarországi és szlovákiai határtelepülések esetében. Az eredmények támogatni fogják azokat a helyi, regionális és nemzeti szintű döntéshozókat, akik felelősek a magyar-szlovák határon átnyúló, közös közszolgáltatások javításán alapuló kapcsolatok fejlesztéséért. A Projekt a Fórum Kisebbségkutató Intézettel való partnerség keretében, 2017. február 1. és október 31. között kerül megvalósításra. A projekt társ-finanszírozója a Nemzetközi Visegrádi Alap.


V4 projekt – kutatási jelentés
 
2017. október végén sikerrel lezárult a Civitas Europica Centralis Alapítvány és a FÓRUM Kisebbségkutató Intézet közös, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával megvalósult kutatási projektje. A projekt célja az volt, hogy gazdaságszociológiai módszerekkel vizsgálja a lehetséges, ma még „utópisztikus” gazdasági-társadalmi hatásait azoknak a határ menti közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknek, melyek megvalósításáról Magyarország és Szlovákia kormányai 2014-ben Szadán megállapodtak, és melyekről 2016 januárjában Magyarországon kormányhatározat jelent meg. A közvetlenül érintett település-párokról készített esettanulmányokat, valamint a főbb következtetéseket („utópisztikus előrejelzéseket”) és javaslatokat („inspirációkat”) tartalmazó kutatási jelentés „EU-tópiák születése a magyar-szlovák határok mentén – Új közszolgáltatások iránti kereslet előrejelzése a Magyarország és Szlovákia között tervezett új határátkelők esetében” címmel került publikálásra.


 
Konferencia a Visegrádi Együttműködés jegyében (beszámoló)
 
A Civitas Europica Centralis Alapítvány, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete közös nemzetközi konferenciát rendezett, HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS JEGYÉBEN címmel.
 
A konferencia 2017. szeptember 21-én, az Európai Együttműködés Napján (European Cooperation Day), a Nemzetközi Visegrád Alap által támogatott, „Új közszolgáltatások iránti kereslet előrejelzése a tervezett új magyar-szlovák határátkelők esetében” című projekt keretében valósult meg.
 
Az esemény dokumentációja az alábbi linkeken érhető el:
 
 
prezentációk:
 
 
 
Konferencia a Visegrádi Együttműködés jegyében


Civitas Europica Centralis Alapítvány, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete közös nemzetközi konferenciát szervez, HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS JEGYÉBEN címmel.

A konferencia időpontja és helye:

2017.09.21. (csütörtök), 10:00-16:00

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, Budapest IX., Fővám tér 8. Főépület, E 3005 terem

A konferencia az Európai Együttműködés Napján (European Cooperation Day), a Nemzetközi Visegrád Alap által támogatott, „Új közszolgáltatások iránti kereslet előrejelzése a tervezett új magyar-szlovák határátkelők esetében” című projekt keretében valósul meg.

A konferencia munkanyelve MAGYAR, de előzetes igény jelzése esetén MAGYAR-ANGOL tolmácsolást biztosítunk.

Az esemény tervezett programja letölthető: innen.

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amely az alábbi űrlap kitöltésével végezhető el:

regisztráció (HU)


 
Reflection workshop
 
On 25 May a joint workshop has been done at Budapest by the local Civitas Europica Centralis (CEC) Foundation and the Slovakian FÓRUM Minority Research Institute, where the main experiences of the “field-works” (in-depth interviews) related to the research project implemented by the two institutes and supported by the International Visegrad Fund have been concluded.
 

Methodology workshop
 
On 3 March a workshop has been done at Samorin, Slovakia by the local FÓRUM Minority Research Institute and the Civitas Europica Centralis (CEC) Foundation in Budapest, where the main methodological issues related to the research project to be implemented by the two research institutes and supported by the International Visegrad Fund have been discussed.
 

 
A határmenti területek együttműködése az európai integráció születésétől fogva kiemelt politikai, gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír. Valójában az alulról felfelé való építkezés egyik legfontosabb pillére, amely siker esetén – és megfelelő makroszintű politikákat feltételezve – az integrációs folyamatok nélkülözhetetlen hajtóereje, az integráció minőségének és tartósságának (fenntarthatóságának) egyik pillére. Különösen vonatkozik ez a megállapítás (és elvárás) az új tagállamok határmenti területei közti együttműködésre. Nemcsak azért, mert e területek általában kevésbé fejlettek, tehát esetükben kezdettől fogva egyértelmű felzárkózási igény jelentkezik. És nemcsak azért, mert sok esetben történelmi múltjuk közös, és éppen az európai integráció kínál lehetőséget a mesterséges – fizikai és mentális - határok lebontására. Valójában ennél is többről van szó: ezeknek a határmenti együttműködéseknek a sikere annak is függvénye, hogyan tudnak-e a régiók – és természetesen anyaországaik – beilleszkedni a 21. század megváltozott európai és globális folyamataiba, és a maguk „szerény”, de nélkülözhetetlen hozzájárulásukkal erősíteni az európai integráció belső stabilitását és nemzetközi pozícióit.
 

 
 

A kutatási jelentés a CEC Alapítvány által 2016-ban elvégzett, Magyarország keleti (magyar-ukrán, magyar-román) és déli (magyar-román-szerb, magyar-horvát, magyar-szlovén) határai mentén létrejött ETT-ket (8 db EGTC-t) vizsgáló komparatív kutatásról készített szakmai beszámoló. Az 1. fejezet részletesen ismerteti a kutatás hipotéziseit és az alkalmazott, még 2015-ben, a magyar-szlovák határ mentén létrejött EGTC-k vizsgálata érdekében kialakított elveken alapuló „módszertanát”. A 2. fejezet „esettanulmányok” formájában mutatja be az összehasonlított ETT-ket, azok főbb jellemzőit. A 3. fejezet a kutatás legfontosabb tanulságait, a szakpolitikai döntéshozók számára is megfontolásra ajánlott „következtéseket és javaslatokat” összegzi. Végül, a tanulmányt az alkalmazott rövidítések jegyzékét, valamint a 2016 közepéig EU-szerte bejegyzett EGTC-k listáját tartalmazó mellékletek zárják. Az elvégzett kutatás egyik fő következtetése (keserű tapasztalata), hogy bár az EGTC-k de iure „önálló jogi személyiséggel” bírnak, de facto az „önállóság” helyett a centralizáló központi, illetve helyi politikai erők (nem-)döntéseitől való túlzott mértékű függőség, ha úgy tetszik kiszolgáltatottságuk figyelhető meg. Ugyanakkor a „szereptévesztések” (pl. egy ETT-esettanulmány megjelenéséhez „feltételekkel történő hozzájárulás”) a belső érintettek esetében is több esetben megfigyelhető. E függőség, helyi szereptévesztés szintén nagyban magyarázza azt, hogy az EGTC-k sem tudtak önálló, érdemi gazdaság- és társadalomfejlesztő hatással bíró érdemi „forrásteremtő”, a „kreatív, innovatív fejlesztési energiákat felszabadító” szerepet betölteni. Ha nem a demokrácia a társadalom szervező elve, annak természetes következménye, hogy az együttműködések „személyekre lebontott szinten”, és nem az országhatárokon túl élő magyar és nem-magyar közösségek autonóm politikai közösségeivel valósulnak meg. A tanulmány előszavának záró sorai is felhívják a figyelmet arra, hogy „teljesítmény csak olyan közegben születik, ahol a bizalom légköre felülírja a félelem bénító hatását. A bizalom viszont tiszteletet és partnerséget feltételez. Ennek megléte, vagy épp hiánya fogja meghatározni a szárnyaikat bontogató ETT-k működésének sikerességét.” A kutatást és kiadvány megjelentetését Sólyom László Titkársága támogatta.


 
 
This research report is arguably the first to present the 13 European groupings of territorial cooperation of the Slovakian-Hungarian border region in a comprehensive, manifold and fact-rich manner. It provides up-to-date information using a unified analysis thematics, encompassing document analysis, in-depth interviews as well as questionnaires addressed to the member-settlements. The research report, however, is not only an inventory, but also a scientific work, since one can get to know the professional classification of the organisations and activities, with the indication of Civitas Europica Centralis Foundation the development types and their characteristics. Finally, the policy recommendations are also very useful, as they address the operational conditions of the organisations, and suggest the broadening of the manoeuvring dimensions to facilitate the defini-tive elimination of the borders and find new directions for the coexistence of the two countries

Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti új pénzügyi perspektívájának kezdetére a regionális politika reformja során a 1082/2006/EK rendelettel életre hívott Európai Területi Együttműködési Csoportosulás jelentősége - számos kiemelendő egyéb előnye mellett - abban rejlik, hogy egységes szabályozási keretet kívánt alkotni a területi együttműködések számára. E tanulmány arra keresi a választ, hogy mennyire is egységes valójában a területi együttműködés EGTC-modellen nyugvó, de a nemzeti végrehajtási jogszabályok által meghatározott rendszere, milyen lehetőségek és akadályok bújnak meg az egységes szabályozás egyszer majd huszonhét vagy több elem alkotta labirintusában. A kérdésfelvetés nem pusztán elméleti jellegű. Mivel az EGTC szempontjából a székhely szerinti állam joga - és így EGTC nemzeti végrehajtási jogszabálya - az irányadó, a székhely megválasztásának lehetőségén keresztül a tagok az érdekeiket leginkább tekintetbe vevő jogi szabályozást alkalmazhatják.

Az európai integráció előrehaladásával és a közös regionális politika fejlődésével jelentős mértékben felértékelődtek a határ menti együttműködések különböző intézményi formái. A „címkézett" pénzügyi támogatások megjelenése mellett, a másik legfontosabb „innovációt" az jelenti, hogy megszűnőben vannak azok a jogi akadályok, melyek a legutóbbi időkig (különösen Közép-Kelet-Európában) nagyban gátolták/gátolják a határmentiséggel összefüggő problémák/előnyök közös megoldását/kiaknázását. A versenyképes európai határrégiók esetei azt mutatják, hogy a határ menti kapcsolatrendszerek fejlődésében nem csak a spontán piaci mechanizmusoknak, hanem a közpolitikai intézményeknek is fontos szerepe van. Egy határtérség fejlődése szempontjából kulcskérdés, hogy a határ különböző oldalainak (központi, regionális és helyi) döntéshozói felismerik-e a - piaci integráció eredményeként erősödő - kölcsönös függést, illetve képesek-e arra - a kompetenciáiknak megfelelően - közös, a kölcsönös fejlődést előmozdító megoldásokat találni. Az „euroregionalizmus" fő mozgatórugóját kétségtelenül az EU határ menti együttműködési (CBC) programjainak keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatások jelentik. 


A magyarországi vállalkozások külföldi tőkeberuházásainak az egyik legfontosabb relációját a délkelet-európai országok jelentik. A tanulmány célja e tőkebefektetések fő motivációinak, mikro- és makrogazdasági hatásainak, valamint akadályainak feltárása. A piacgazdasági átalakulás „balkáni modellje" alapvetően különbözik a Magyarországra (és más visegrádi országokra) jellemző fejlődési pályától. A 90-es évek politikai konfliktusai, a piacgazdasági reformok megkésettsége, valamint a sajátos geopolitikai helyzet miatt a délkelet-európai gazdaságok felzárkózása csak az ezredfordulót követően indult el. Az elmúlt évek impozáns makrogazdasági teljesítményét elsősorban a belső keresletnek a korábbi időszakoknál gyorsabb bővülése, a szolgáltató ágazatok (mindenekelőtt a turizmus) fejlődése, valamint a külföldi beruházások térnyerése alapozta meg. Restriktív gazdaságpolitika eredményeként minden országban sikerült az államháztartást stabilizálni, továbbá az inflációt leszorítani. Számos, a külföldi működőtőke számára fontos reformot hajtottak végre: mérséklődtek a cégalapítással összefüggő költségek, csökkentek a vállalkozói terhek, egyszerűsödtek az adórendszerek


E tanulmány az Euroregionális Együttműködési Csoportosulás (Euroregional Co-operation Grouping, ECG) kialakulásának folyamatát, jellemzőit, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulással (European Grouping of Territorial Cooperation, EGTC) történő párhuzamos fennállásuk, működésük lehetőségeit és következményeit kívánja górcső alá vonni. Ezen túlmenően pedig bemutatja e nemzetközi jogalkotás történeti hátterét, az EGTC rendelet végrehajtásával kapcsolatban az elmúlt időszakban Magyarországon tett lépéseket, valamint elemzi az Euroregionális Együttműködési Csoportosulás által a Magyar Köztársaság számára biztosított érdekérvényesítési lehetőségeket, az EGTC-vel szemben hordozott esetleges hozzáadott értéket
 


Majoros AndrásPiac határok nélkül
 
A kelet-magyarországi megyék vállalkozásai körében (2006. végén) végzett kérdőíves felmérésünk eredményei rámutatnak arra, hogy a térség gazdasági teljesítményét eddig is jelentős (a magyarországi vállalati szektor egészénél jóval nagyobb) mértékben meghatározta, és a jövőben még fontosabb lesz a romániai piac fejlődése (elsősorban az értékesítési lehetőségek alakulása).
 

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 2003-ban indított gazdasági kutatása a környező országokban élő magyar közösségek és az általuk lakott régiók gazdasági és gazdaságszociológiai leírására törekszik. A vajdasági magyarokat érintő eddigi kutatásaink főleg Szerbia és a Vajdaság gazdasági helyzetét vizsgálták és csak érintőlegesen foglalkoztak a vajdasági magyarsággal, az információk nehéz elérhetősége miatt. Ez a kutatás ezt a hiányt kívánja pótolni, hiszen a térségek és egyes közösségek részletes (az eddigieknél mindenképpen részletesebb) gazdasági leírása nélkül nehéz megalapozott gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozni. E tanulmány célja, hogy alapul szolgáljon egy gazdaságfejlesztési koncepció elkészítéséhez, és ajánlásokat fogalmazzon meg a határon túli magyarok támogatási politikájára vonatkozóan
 


Törzsök ErikaSzülőföld Program
 

Kelet-Közép-Európa XX. századi fejlődése után, - mely szigorú határokkal elválasztott, homogén egynemű nemzetállami törekvésekkel, autarch gazdasági berendezkedésekkel volt terhes-, az európai uniós integráció évtizedes határokat bont le. Az Európai Unió, alapelveinek megfelelően, lehetővé teszi a térségben élők számára a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Ennek következtében a Kárpát-medence azon országaiban, melyek az EU-bővítés során Magyarországgal együtt kerültek az Európai Unióba, vagy várhatóan az évtized végéig kerülnek be, az ott élő magyarok és az adott országokban élő többség fejlődési lehetőségei,  gazdasági érdekei egybeesnek



Majoros AndrásVerseny és együttműködés
 

Románia uniós csatlakozásával új fejezet kezdődik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődése tekintetében. Bizonyos ágazatokban a két ország vállalkozásai közötti verseny erősödése valószínűsíthető, ugyanakkor számos területen a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elmélyítésére nyílik lehetőség. A tanulmány a Magyarország és Románia közötti kereskedelem, a tőkemozgások és a munkaerő-áramlás tendenciáit, valamint azok mozgatórugóit elemzi. Továbbá vizsgálja azt is, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősödésében milyen szerepet töltenek be (illetve milyen szerepet tölthetnek be a jövőben) a Romániával közvetlenül határos magyarországi (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyék


A sérelmi elvű, szimbolikus kisebbségpolitika meghaladását célzó törekvések egyik arkáns iránya napjainkban a kisebbségek által lakott területek, régiók infrastrukturális, gazdasági és civil társadalmi fejlődésének vizsgálata, illetve cselekvő formában, előmozdítása


A 2003-ban hasonló témában végzett kutatás egyik megállapítása az volt, hogy a vajdasági magyarok megmaradási esélyét rontják azok a gazdasági feltételek, amelyek között élnek. Ez a mára már szinte közhelyszámba menő kijelentés, úgy tűnik, továbbra is igaz; ebben a tekintetben sok változás nemigen történt az elmúlt két évben.
 


Réti Tamás, Ádám János ImreMorvay KárolyReiter FlóraSemsey Ilonadr. Tóth AttilaÁtalakuló régiók - Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete
 
Dél-Szlovákia magyarok által lakott 6 járására a gazdasági elmaradottság a jellemző. Az elmaradottságot  konzerválta a régió periféria jellege, a nehezen átjárható országhatár, a határátkelőhelyek alacsony száma. A fejlődés további akadálya a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya, a lakosság megélhetésének függése a kevéssé versenyképes agrártermeléstől. Délkelet-Szlovákiában az országon belül a legnagyobb arányú munkanélküliség alakult ki, és a régió idáig csak kismértékben vonzott külföldi befektetőket.
 


Réti TamásSánduly EditSzabó ÁrpádJuhász JácintGyörfi LehelÁtalakuló régiók - Székelyföld és Erdély gazdasága
 
A székelyföldi megyék bár Románia közepén fekszenek, mégis a rossz infrastruktúra miatt nehezen megközelíthetők, ezért a régió „a legközpontibb perifériának" tekinthető. Maros megye jelentős só-, földgáz-, termálvízkészlettel rendelkezik, és híres bortermeléséről is. Hargita és Kovászna megyében a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejágazatban alakult ki számottevő termelési kapacitás, de jelenleg mindkét ágazat válságban van.
 




Törzsök ErikaRéti TamásÁdám János és Huszka BeátaA gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban
 
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Kisebbségek - gazdasági átalakulás - regionális  együttmûködés címû projektjén belül három országban: omániában, Szlovákiában és Szerbiában indított el kutatást. Az említett országok határ menti régióiban végzett összehasonlító vizsgálat feltárhatja azokat a gondokat, amelyek a tulajdonváltás, illetve a gazdasági szerepvállalás területén jelentkeznek.
 


Kincses Kolozsvár - ma (szerk. Réti Tamás)
 
A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként" kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető.
 

A kötet négy, egymáshoz lazán kapcsolódó, rövid fejezetének közös vezérfonala a decentralizáció, azaz, hogy az önkormányzati autonómia megerősítése miként segíthetne  azon kisebbségek helyzetén, amelyek helyi szinten többséget alkotnak. Habár Szerbiában három ilyen kisebbség is él – a szandzsáki bosnyákok, a Preševo-völgyi albánok és a vajdasági magyarok – az önkormányzati autonómia hatásainak elemzésekor az első két csoport kapott kiemelt figyelmet, mivel megoldatlan problémáik biztonsági kockázatot is jelentenek, amelyek veszélyeztethetik Szerbia és a tágabb régió stabilitását, és ami miatt különösen fontos lenne Szandzsákban és Preševo-völgyben a feszültségeket kiváltó okokra összpontosítani. A Vajdaságról szóló fejezet a tartományi autonómia kisebbségi dimenzióját elemzi a magyar kisebbségre vonatkoztatva. 
Az EÖKiK olyan szellemi műhely, amely a politika és a tudomány metszéspontjában keresi azokat az összefüggéseket és válaszokat, melyek a magyar kormány kisebbségpolitikáját a „zsákutcás magyar történelem" meghaladására sarkallják.
 

A globalizáció - aminek kialakulását a tartós nemzetközi stabilitás mellett az innováció segítette elő a rohamosan fejlődő és olcsóbbodó közlekedési, szállítási és távközlési technológiák révén - a politikai határokon átívelő gazdasági és társadalomfejlődési folyamatokat indított el. A verseny éles, és mindinkább a nemzetközileg elfogadott normák szerint értékelt piaci teljesítmények alapján alakul egy-egy régió jövőbeli versenyképessége, lakosságának életminősége.


A Közeledő régiók a Kárpát-medencében első kötete 2004-ben azt vizsgálta, hogy a XX. század végén elindult változások során az átalakuló régiókban milyenek a gazdasági integráció esélyei. Jelen kiadványunkban, a Közeledő régiók II. kötetben a 2004-ben folytatott további kutatásaink eredményeit kívánjuk bemutatni. Tapasztalataink szerint a térségben élő emberekbe szinte történelmileg beivódott és életformává vált a gondoskodó állam jelenléte, a támogatás-függőség elfogadása, elvárása. Intézményeink is ennek jegyében szerveződtek/szerveződnek.


Globalizálódó világunkban óriási verseny alakult ki Amerika, a Csendes-óceáni térség és Európa között. Európa és ezen belül Kelet-Közép-Európa versenyképessége nagyban azon múlik, hogy a XX. sz. második felében kialakított befelé forduló, autarchiára berendezkedett nemzetállamok az EU tagjává válva képesek-e az egymás felé forduló régiók logikájába rendezni az új történelmi helyzet adta lehetőségeket.
 

magyar